Településünkről

Fertőendréd (németül: Großandrä) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban. Római kori település nyomát találták az Endrédi-major táján, melynek első írásos említése 1348-ból való. Középkori birtokosai az Endrédy-, Pinnyei- és a Kanizsai családok, majd házasság révén 1536-tól a Nádasdyaké és 1681-től az Esterházyaké.

Esterházy Pál előbb Széchényi György érseknek, majd 1700-tól a máriacelli bencéseknek adta zálogba, kiktől utóda 1719-ben váltotta vissza. Ettől kezdve az Esterházyak saját kezelésében maradt, mint a süttöri uradalom része. Az úrbérrendezés által fölállított keretek kedvezőtlen megmerevedését az irtásföldek állandó terjeszkedése enyhítette. 1818-ban azonban az uraság visszavette a jobbágyok százéves munkájának gyümölcsét. Az 1820-as években az 1767-ben megállapított telkeket földarabolták, és új családoknak is juttattak jobbágytelkeket. Ezért Endréden a jobbágycsaládok mindegyike külön, saját telkén élt.

A lakosság etnikai összetételén két esemény változtatott. Az Esterházyak 1540 körül menekült horvátokat telepítettek le oly nagy számban, hogy az őslakos magyarság beolvadt a horvátságba. Az 1584. évi urbárium háromnegyed részben horvátok által lakottnak mutatja Endrédet. A horvát dűlőnevek használata arra enged következtetni, hogy horvátul – régies megjelöléssel „tótul” – beszéltek. A 16. század végéig nincs német a faluban. A németség betelepedése 1700-1719 évekre – a máriacelli bencések bérletének idejére – valamint az Esterházyak által 1720 körül végrehajtott német telepítés korára esik. A betelepített németség önmagában sem egységes, a birodalom legkülönbözőbb részeiből vándorolt be, nem bizonyult állandónak és kitartónak, hanem ide-oda vándorolt. Bár a földesúr a németségnek kedvezett – alkalmazottai, cselédei németek voltak –, mégis a kisebbségben levő magyarság került többségbe a 18. század közepére.

A két világháború között 10-15 holdas törpebirtokosok lakták a községet. A világgazdasági válság megviselte a gazdákat. 1934-től gyors fellendülés következett be. Búzát, cukorrépát termesztettek, jelentős volt az állattenyésztés is. Iparosa cipész és kőműves szakmákban volt a falunak. A lakosság zöme a mezőgazdaságból élt. A II. világháború során a visszavonuló német egységek felrobbantották az Ikva kőhídját, az oroszok az öntésmajori szeszfőzde feldúlása után a faluban fosztogattak.

1945-ben elsősorban a zselléreknek osztottak földet a szomszédos Esterházy-nagybirtokból. 1959-ben megalakul a Rákóczi termelőszövetkezet, majd a fellendülés ellenére egyesítik a fertődi „Zöld mező” Tsz-szel. 1966-70 között szőlőt, majd kajszibarackot telepítenek. Az 1970-es évek elejétől a községet a fertődi tanáccsal közösen igazgatják. Az iskolát körzetesítik, az üresen maradt iskolaépületbe a soproni Ciklámen Ruhaipari Szövetkezet varrodája települ, a tanítólakásokból alakítják ki az óvodát.

Településünk gondozott lakó utcáival egy polgáriasodó község képét mutatja, ahol a mezőgazdasági parasztság jelenléte még meghatározó. Fellelhetőek a Fertő-Hanság vidék népi jegyei. A jellemző fésűs beépítés a Fő utca ősi múltját igazolja.

Forrás: Wikipédia

Látnivalók:

1907-ben Herceg Zsigmond tervei alapján új román stílusban épült római katolikus templom.

Szent István templom

A templom a 18. század elején a falun kívül állott, ugyanott építették újjá 1753. körül. 1766-ban még nem volt tornya és 1780-ban kifogásolták, hogy az oltáron a védőszenteknek csak kicsi szobra áll. Az egyébként is elhanyagolt templom 1834-ben leégett, de csak 1866-ban állították helyre, amikor tornyot is emeltek, de ebbe villám csapott. 1907-ben a rozzant épületet lebontották. A mai egyhajós, középtornyos Szent István templom 1908-ban épült Herczeg Zsigmond tervei szerint.

 

1780 körüli copf stílusú Szentháromság szobor.
Istenes szobor.
1912-ben épült Népház. /ma Teleház/
Régi iskolaépület /ma Katolikus Népház és lakás/
Népi építészeti emlékek /lakóházak/.
Köztéri létesítmények /Kerékpáros pihenőparkok/

Fertőendréd a megye gazdaságában nem tölt be jelentős szerepet. Inkább munkaerő küldő, mint fogadó helyiség. Kereskedelem és szolgáltatás jóval a megyei átlag feletti, építve az átutazó forgalomra. A soproni Borvidék részeként a Fertőtáj Hegyközség jelentős szőlőültetvénye van a község határában. A községben az Ikva-patak partján, használaton kívüli magántulajdonú vízimalom áll. A tulajdonos partnert keres hasznosítására. Elképzelése panzió, étterem, kiállító terem.

Fertőendréd község tulajdonában külterületen, lakott területtől 2 km-re a kitérő iparvágánnyal rendelkező vasútállomástól 500 méterre található terület van.


Legfrissebb híreinkTovább a hírekhez...

Falugondnok

Falugondnok

 Fertőendréd Község Önkormányzata pályázatot hirdet Falugondnok munkakör betöltésére.

Tovább olvasom...

Hirdetmény - Nemzeti Földügyi Központ

Hirdetmény - Nemzeti Földügyi Központ

NEMZETI FÖLDALAPBA TARTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK NYILVÁNOS PÁLYÁZTATÁS, ILLETVE ÁRVERÉS MELLŐZÉSÉVEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSÉRE VONATKOZÓAN 

Tovább olvasom...

Gyermekorvosi tájékoztató szülők, gyermekes családok számára

Gyermekorvosi tájékoztató szülők, gyermekes családok számára

 Gyermekorvosi tájékoztató szülők, gyermekes családok számára

Tovább olvasom...